A covid miatti hosszú kihagyás után idén ismét megrendezte a Könyvmolyképző Kiadó a Csillagszóró könyvkarácsonyt! :D Ez egy klassz, karácsony előtti program, a frissen megjelent könyvek bemutatóival, dedikálásokkal, könyvvásárlási lehetőséggel, és ezúttal tombolával is.
Nagyon vártam, mert ez egyszerre nagy és nyüzsgő könyves program, ugyanakkor kisebb és így családiasabb, mint a Könyvhét vagy a Könyvfeszt. No meg, most először mentem úgy, hogy már előre megbeszéltük barátokkal, hogy majd ott találkozunk, és volt esélyem más ismerősökkel is találkozni, vagyis már nem voltam teljesen “új gyerek”, úgy, mint covid előtt. (Mert igazából én ‘18-’19-ben kezdtem belekeveredni a könyves-írós közegbe, az egykori KMK írósulinak, meg az általuk szervezett íróknak szóló programoknak köszönhetően.)
A programok közül én Eszes Rita és Róbert Katalin, valamint On Sai könyvbemutatójára ültem be, és csipegettem az érdekességeket a még szállítás alatt lévő előrendelt könyveimről. Rita regényeivel még csak szemeztem, de az a mondata, miszerint van olyan spicey jelenet, amiben az alakváltója, nos… nem emberi alakban vesz részt, nagyot dobott az amúgy is meglévő érdeklődésemen. :D
A hangulat, a beszélgetések nagyon jók voltak, egyedül a helyszínválasztást nem éreztem túl szerencsésnek, mert a nem rendesen leválasztott teremben eléggé hegyezni kellett a fülem, hogy halljam a beszélgetést a könyvárusítás háttérzaja mellett. Később meg szegény írók egy sötét sarokban dedikálhattak, és még egy kislámpát sem kaptak. (Tanulság: ha egyszer író lesz belőlem, dedikálásra készülök dugi-kislámpával, biztos, ami biztos. XD)
Amit viszont adtak és kaptak, azok izgi és cuki ajándékok. A dedikáltató olvasók kaphattak díszeket, könyvjelzőt (bezsebeltem egy vágymágusosat), mézeskalácsot. (Én ezen eléggé fellelkesültem, aki követi az instámat, tudhatja, hogy szeretek kézműves kis holmikat csinálni, és mennyire jó lenne majd egyszer dedikálásra készülni valami apró meglepetéssel?! :D) A legmenőbb viszont mindenképp egy hatalmas torta volt, amit Róbert Kati kapott egy cukrász olvasójától, és a Tündéralku csodaszép borítója volt a tetején. De nem csak szép, finom is volt, innen is köszi, hogy megkóstolhattam. ^^
A Csillagszóró másnap Szegeden folytatódott, ahova én nem mentem, de remélem, ott is csicsergős, találkozós, ünnepi hangulat kerekedett a rendezvény köré! Nekem mindenképp feldobta a hétvégémet ez a program, a bemutatók, hogy az eddig csak netről ismert nevek arcot kaptak, a baráti találkozások, kajálások, hülyéskedések és a sok-sok könyv. (Még úgy is, hogy nem vettem semmit, mert már a futárnál voltak az előrendelt köteteim, az önuralmam meg sajnálatosan nagy tud lenni, nem hagyok kósza könyveket beleugrálni a táskámba. XD) De még egy-két ilyen alkalom, és dedikáltatásra amúgy van esély, hogy elcsábulok, mert bár amúgy nem vagyok dedikáltatós, de a hangulat néha meghozza kedvem.
Nagyon drukkolok, hogy legyenek még ilyen programok, olvasói, írói lelkem is szereti a kis könyves zsizsegést! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése