10 fantasy klisé és ötletek a megváltoztatásukra

Sétálj be egy könyvesboltba és fantasy könyvekkel telerakott, hosszú polcsorokat fogsz találni. De a legtöb kötetben ugyanazok a klisék szerepelnek, és sokuk olyannyira megjósolható, hogy elég lenne csak a hátsó borítót elolvasnod, hogy kitaláld az egész cselekményt. Namármost, nem azt javaslom, hogy szabadulj meg a regényed összes fantasy kliséjétől (ha megtennéd, az már valószínűleg nem lenne többé fantasynak tekinthető ; ) ), viszont elszórakozhatsz azzal, hogy a csavarjaidat ezekre a régi, öreg klisékre építed. Szóval itt van egy lista a 10 legnépszerűbb fantasy sablonról és javaslatokról, hogy inspiráljanak: változtasd vagy csavard meg a kliséket, hogy egyedi, érdekes regényötleteket kapj!

És bár természetesen nem minden fantasy könyv tartalmazza ezeket a kliséket, sok közülük igen. Semmi baj nincs a klasszikus fantasy történetekkel, de néha szórakoztató hagyni, hogy a fantáziád elszabaduljon és másként rendezze a dolgokat. Ha van néhány fantasy klisé, ami tényleg zavar és én elfelejtettem, vagy te tudsz olyan jó fantasy könyvekről, amik kitörnek az alap fantasy formából, írd meg nekünk kommentben!

1) Prófécia a Kiválasztottról

Tudod, hogy ennek itt kellett lennie, igaz? A fantasy könyvek jó része tartalmazza különböző formáit a jóslatnak, mely szerint a vonakodó, kis senkiként induló hős fogja megmenteni a világot.
Például: Aragorn (A Gyűrűk Ura), Harry Potter (Harry Potter), Aidan (The Door Within), Eragon (Örökség-ciklus) és még sokan mások.

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: A hősről szóló prófécia helyett szólhatna a jövendölés egy felemelkedő gonoszról? Mi lenne, ha az, akiről a jóslat szól, egy elkényeztetett, gazdag ficsúr lenne, aki egész életében tudott róla, nem pedig egy szegény béres? Vagy egyszerűen ki is vághatnád a jóslatot és *dobpergés * lehetne egy olyan karaktered, aki magától motivált a világ megmentésére. Ez a klisé mostanában nagyon népszerű, szóval írnom kellett egy teljesen különálló blog posztot (angol, eredeti), hogyan fordítható meg ez a fantasy sablon.

2) Középkori európai világ

Nagyon kevés olyan fantasy világ létezik, ami nem a középkori Európán alapszik. A legtöbb fantasy regény esetében, ha eltávolítod belőle a mágiát és a mágikus lényeket, ott maradsz egy középkori Európával. A ruházkodás, a társadalmi rend (lovagok, urak, királyok és jobbágyok), a várak, a fegyverek, és minden más ezen az egy időszakon alapszik. Ez szinte az egyik meghatározó eleme a fantasynak, de nagyon érdekes tud lenni, ha megváltoztatják.

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Mit szólnál egy nomád arab világon alapuló fantasy kultúrához a sivatagban? Vagy talán mintázhatnád a világod az Amazonasi őserdők törzseiről. Nem lenne igazán érdekes?

3) A neveknek muszáj finn / walesi / kelta / norvég alapúaknak lenniük

Ez a sablon majdnem az előző kategóriába sorolható, de saját részleget akartam adni neki. Eragon, Caspian, Moraine, Gandalf (szó szerint „bottal járó tündét” jelent, egy törpékről szóló régi vers alapján), stb. mind egyféle nyelvből származnak (vagy néhány szoros kapcsolatban lévő nyelvből). Kihívlak, hogy keresd meg a a kedvenc fantasy karaktered nevét és csak próbáld meg bebizonyítani, hogy nincs igazam.

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Miért nincsenek spanyol, arab vagy indián nyelven alapuló nevek? Ha még iskolába jársz, használhatod az általad tanult idegen nyelvet is inspirációként. Ráadásul nem lenne izgalmas vegyíteni a kultúrákat? Lehetnének arab alapú nevek egy indián kultúrára épített világban, nem?

4) A főszereplő kardot forgat

Kivételes alkalmakkor, csemegeként kapunk egy íjász fő karaktert, de ez ritka. A legtöbb hős (vagy akár mentorok vagy főbb gonoszok) mind kardhasználók. Miért? Tényleg nem tudom és nem is érdekel, de muszáj még felsorolnunk néhány variációt.

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Az íjászok teljesen és totálisan fantasztikusak és jó alapanyagok fő karakternek. (Itt az eredeti cikk egy videót említ.) De az íjak és a nyilak nem az egyedüli fantasy fegyverek. Természetesen a főszereplőnknek lehet fejszéje is, de mi van mondjuk a harci bottal (hatalmas rúd, ami harcban meglehetősen félelmetes látvány)? Ezek a fegyverek nem csak a mellékszereplők kezébe kerülhetnek – hagyd, hogy a főszereplőid is szórakozzanak velük!

5) Csak íjak, fejszék és kardok megengedettek a többi karakternél

Tudod, léteznek más középkori fegyverek is. ; ) De ritkán látjuk őket fantasy regényekben. Noha az aktuális gonosznak lehet akár buzogánya is, más fegyvert valóban nem látni.

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Feljebb említettem a harci botokat, mert azok a kedvenceim közé tartoznak, de még annyi jópofa fegyver létezik mind a főbb, mind a mellék karaktereknek. Miért nem használsz mondjuk gerelyt, lándzsát, egy tegeznyi dárdát, láncos buzogányt, alabárdot, harci kést, vagy épp fúvócsövet? Keress és találj néhány kevéssé ismert fegyvert, vagy találj fel néhány saját változatot! Annyi más úton meg lehet még ölni az embereket! Muhahaha!

6) Az államformák kötelezően monarchiák

Újra, ez a sablon onnan ered, hogy a fantasyk a középkori Európából merítkeznek, ami – nem találod ki! – a legtöbbször monarchikus. Gyerünk, csináljuk máshogy!

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Lehetne köztársaságod vagy demokráciád egy fantasy világban? Vagy esetleg totalitárius kormányzásod vagy épp plutokráciád? Vagy ha vallási fantasyt írsz, lehet éppenséggel teokráciád is. Vagy lépj egyet hátra és a különböző népeidnek adj különböző államformákat. Nem vagy biztos benne, mik lehetnek ezek az államformák? Csinálhatsz pár gyorskeresést a google-ben, vagy nézd meg az államformákról szóló blogposztomat (angol, eredeti).

7) Csak olyan mitológiai lények szerepelnek, mint elfek, sárkányok, törpék, emberek és ezek variánsai

Míg egy fantasy könyvben alkalmanként szerepel erdei nimfa vagy más kreatúra és néhány szerző megalkotja a saját lényeit, az elfek, emberek és sárkányok majdnem mindig reflektorfényben vannak. Néhány fantasy könyv behoz ugyan saját lényeket, de ezek a legtöbbször meglehetősen kidolgozatlanok.

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Miért nem épül a fantasy világod a selkie-k (fókatündérek), kentaurok, nimfák, sellők vagy más mitológiai lény köré? Sőt, vannak még náluk is kevésbé ismertek! És ne csak szerepeljenek a történetben, miért ne szólhatna egyenesen róluk? Szóval én különösen javasolnám, hogy használj már létező mitológiai lényeket – nem csak szó szerint több ezer létezik, hanem rengeteg igazán jó történet és inspirációs lehetőség is adott.

Itt van két nagyszerű link, ahol ritkán használt fantasy lényeket találhatsz:

Epic, Underused Mythological Creatures for Fantasy Stories (Hannah Heath) – (angol)

A Giant List of Legendary Creatures by Type (Wikipedia) – (angol)

8) A tudomány teljes hiánya

A legtöbb fantasy világban teljesen vagy majdnem teljesen hiányzik a tudomány fejlődése a középkor után. (Kezdjük látni a mintát?) Úgy gondolom, az írók feltételezik, hogy a mágia helyettesíti a tudományt, de mi lenne, ha mindkettővel dolgoznál, a tudománnyal is és a mágiával is?

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Mi van, ha a tudósok és a mágusok konfliktusban állnak, vagy a világod kombinálhatná is a két “tudományt”. Talán a te világod nem (úgy) látja, hogy a tudomány és a mágia ellentétes erők? Esetleg meg tudod magyarázni tudományosan a mágiát?

9) Középkori technológia

Az urban fantasy alzsáner jelentős kivételével a fantasy világok technológiailag kevésbé fejlettek, mint a miénk. Nekünk vannak repülőgépeink, internetünk, autóink, de milyen technológiát tud felmutatni egy fantasy világ? A mágiának szükségszerűen helyettesítenie kell a technológiát?

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Gondolj a fantasy világod alap ötletére, aztán képzeld el, hogy az emberek dolgoztak ezen az ötleten és pár száz év után már jobban tudják hasznosítani a mágikus energiákat. Sikerült a világodnak egyedi technológiákat kifejlesztenie, ahelyett, hogy benne ragadt volna a saját Sötét Korában? Ez a klisé szorosan kapcsolódik a tudományos fejlődéshez és a tudományos közösségekhez. Talán kigondolhatod azt is, hogyan működne a tudomány és a technológia a mágia segítségével.

10) Kötelezően lennie kell egy küldetésnek

Ne érts félre: szeretem a klassz küldetéseket. De muszáj minden fantasy könyvnek egy ilyen körül forognia? Kötelező mindig lennie egy karakternek vagy egy csapatnak, akik azért utaznak, hogy valami hősies tettet hajtsanak végre? Muszáj a világnak mindig veszélyben lennie? És szükségszerű, hogy ezt a fenyegetést mindig egy küldetéssel oldják meg?

Néhány példa, hogyan változtathatod meg: Miért nincs a fantasy könyved középpontjában egy háború két nemzet között, illetve az ő harci stratégiájuk (tisztességes győzelemmel és nem mágikus eszközökkel elpusztítva a másik oldalt)? Esetleg a karaktereid megpróbálhatnának egyesíteni egy nemzetet vagy egy lázadás élére állhatnának, hogy létrejöjjön egy új fantasy nemzet. Vagy esetleg, miután a csapat felkutatta az elveszett kardot és hirtelen legyőzte a gonosz urat, nem kellene szembenéznie azzal a problémával, hogy a generációk óta elnyomott népet meg kellene menteni és utána ténylegesen is kormányozni?

De mielőtt nekiállsz megváltoztatni az összes sablont a regényedben, csavarok egyet a dolgon:

Rendben van, ha vannak klisék a regényedben.

A modern világban az egyediség és az egyéniség nagy hangsúlyt kapnak. A nyomás, hogy légy egyedi, hatalmas és terhes, különösen az írók számára, és valószínűleg főleg ez az oka, hogy te most ezt a posztot olvasod. Ugyanakkor néhány klisé (még néhány a fent említettek közül is) aktuálisan rámutat a világunk igazságaira, és néha a sablonok kifordításával végül pont, hogy irreális fikciót kapunk.

/A szövegből kimaradtak olyan példák, megjegyzések, amik magyarra nem igazán átültethetők./

Forrás: https://writefortheking.wordpress.com/2015/02/23/ten-fantasy-cliches-and-ideas-to-change-them/

spacer

Leave a reply