A kitalált románcok 8 legrosszabb fajtája

A fikciók bővelkednek romantikában – a sci-fi és a fantasy történetek úgyszintén tele vannak epikus románcokkal. Bár néha a romantika nem tűnik a karakterekből jövő, reális dolognak, sokkal inkább egy eszköznek, amit az író az utolsó pillanatban tett bele a cselekménybe. Itt van a romantikának 8 változata, amit nem szeretnénk többé látni.

Mind tudjuk, hogy nehéz hiteles romantikát írni. Lehet, hogy ideje beismerni, hogy nincs szükség minden történetben párkapcsolatra, mint a sztori A-, B- vagy épp C-szálára. Egy sztori jobb romantika nélkül, mint egy elrontott románccal. Sohasem jó, ha az olvasók azt gondolják, “Hé, a karakterek alaposan kidolgozottak, háromdimenziósak, a sztori klassz – oh, nem! Állj! Honnan jött ez a kapcsolat?”

Úgy tűnik, ezek a nem meggyőző párkapcsolatok mind ugyanazt a mintát követik. Az alábbiakban felsoroljuk azokat, amiket kerülni kell, mert ezek rettenetesek Ha ezek közül bármit látsz, inkább lépj le. Ha a románc a lentiek közül egynél több kategóriába tartozik? Irány a börtön. A starton való áthaladáskor nem kapsz pénzt.

SPOILER FIGYELMEZTETÉS: Mivel a cikk olyan karakterekről szól, akik végül összejönnek vagy épp szétmennek, lesznek spoilerek…  MOST KEZDŐDNEK A SPOILEREK!

1) A “maradékok” párosítása

A TV Tropes megnevezését fogom erre használni, mert mindig azt hallom a fülemben, ahogy Voldemort azt mondja “Öld meg a maradékot!” Mert ez a toposz ennyire rossz.

Muszáj mindenkinek párt találnia a sztori végére, hogy happy end legyen? Még Shakespeare is hagyta néha, hogy a darab végére maradjanak agglegények. Úgy fest, az emberek azt hiszik, a romantika valami zárt rendszer, amiben nem használható semmi külső dolog. Vannak más emberek is a világon. Nem kell azonnal látnunk, hogy a karakterek összejönnek, ahhoz, hogy tudjuk, minden rendben lesz velük.

Ebben a kategóriában a legmagasabb rangú kitüntetést Nancy és Edward érdemli a Bűbájból, akik jó példák a karakterek különösen szörnyű párosítására, hiszen itt a főszereplők exei jönnek össze.

Lásd még: Martha Jones és Mickey a Doctor Who-ban, Alkonyat, Dogget és Reyes az X-aktákból, Oliver és Chloe a Smallvilleből, valamint Sawyer és Juliet a Lostban.

2) Hozz össze szereplőket, csak mert a történet a végéhez közelít

Ez szorosan kapcsolódik a fentiekhez, bár ebben a verzióban sokkal erősebb a kényszer, hogy mindenki összejöjjön valakivel. Csak hogy tisztázzuk: ez arra vonatkozik, amikor egy karakter a semmiből jön össze valakivel, nem arra, amikor a nyilvánvaló szerelmi érdeklődés kiteljesedik közvetlenül a sorozat vége előtt.

Ez elszigeteltebb jelenség lehet, és nem okvetlenül a főszereplőket hozza össze egymással. Ehelyett, amikor a történet lefelé ível, úgy tűnik, az író egyszerűen azt gondolja, egy elhanyagolt karakter is megérdemli, hogy valaki szerelemből érdeklődjön iránta. Ez a hiányos előkészítés nem működik ebben a kategóriában. Az utolsó pillanatban összehozott párok csak kapkodásra utalnak.

Lásd még: Éowyn és Faramir A Gyűrűk Ura mozi verziójában, Leela és Andred a Doctor Who-ból (a lány sztorijának végén), Pen és Cinnaminson Terry Brooks Shannara sorozatából, illetve Principal Wood és Faith a Buffyban.

3) Túl későn hozol be utalásokat a romantikára

Íme néhány javaslat: ne siesd el a romantikát, az mindig rosszul fest. Ez az a különleges eset, amiben mind tudjuk, hogy a két karakter össze fog jönni. Ez egyértelműen a történetmesélés egy módja. De ahelyett, hogy a románcot hagyták volna szépen kiforrni, csak összehozzák őket, mert itt a történet vége. Ez főleg a tévés sorozatok problémája,  amikor törölnek egy sorozatot, így az írók minden szereplőt a megfelelő helyre akarnak tenni a végén, de nincs elég idő ezt optimálisan végigvinni.

A tökéletes ellenpélda, David Eddings Belgariad c. sorozatában Garion és Ce’Nedra házassága valahol a sorozat felénél. Ez nem tesz tönkre semmit, nem rontja el a végső meglepetéseket, ahogy oly gyakran látjuk, és remek táptalajt ad a sorozat további részéhez. Ez egy jól megtervezett, jól kivitelezett románc. Másrészről, a Sabrina, a tiniboszorkányban is a főszereplő szó szerint otthagyja az esküvőjét, hogy helyrehozza a dolgokat Harveyval. Mindezt, csak mert a sorozat hirtelen véget ért.

Lásd még: Simon és Kaylee a Serenityben, meg kellett, hogy várják a film végét (ez nem teljesen a sorozat hibája, de azért mégis). Sam és Annie az Élet a Marsonban, Ezri Dax és Julian Bashir a a Deep Space Nineból, Mulder és Scully az X-aktákban pedig egy érdekes változatot hozott létre, amikor azt hitték, vége lesz a sorozatnak, de aztán mégsem így történt. A forgatókönyv szerint a sorozat a 7. évadban véget ért volna.

4) Üdv a szerelmi háromszögben

Gratulálok! Van két szereplőd, remek kémiával, akiket az olvasók együtt akarnak látni. De még nem tudod összehozni őket, mert az egésszel együtt jár a rettenetes Moonlight probléma.  És aztán, Heuréka! Csak adj a pár egyik vagy mindkét tagjának valaki mást, akibe szerelmes lehet.

Kedves Írók: Kérlek, hagyjátok ezt abba! Kérlek, álljatok le azzal, hogy behoztok egy új karaktert, akinek az egyetlen személyiségjegye, hogy “akadályozza a párt, akiről mindenki tudja, hogy össze fognak jönni”. Légyszi, ne sulykoljátok belénk már a felbukkanásuk előtt, hogy mennyire szerethetők, hanem hagyjátok, hogy ők maguk mutassák meg. Ha igazatok van, akkor a főszereplőtök össze fogja törni egy teljesen rendben lévő ember szívét (Lsd: Richard, Superman Returns) VAGY végül meggyilkolod a karaktert azzal, hogy rossz emberré teszed és így felmented a főszereplőt a felelősség alól. (Lsd: Jason Teague a Smallvilleben. Hmm, tudod, mit? Inkább ne szórakozz Superman-nel egy ilyen nő miatt.)

Ha tévedsz, kapsz egy jellegtelen töltelék karaktert, akit már pusztán a létéért utálni fognak az olvasók. Ha szerencséd van, a közönség elfelejti, hogy valaha ott voltak. Ez történik, ha személy helyett cselekménypontot írsz.

Jár a csoki a képregény-adaptációknak, amik hajlamosak az ilyen karaktereknek valami jól ismert képregényes nevet adni, de egy érdekes képregény-személyiséget nem. Bocs, John Jameson a Pókember 2-ből és Leonard Samson A hihetetlen Hulkból, nem voltatok elég ismertek, hogy kompenzáljátok a képernyőn látható jellegtelenséget.

Lásd még: Lowell az iZombie-ban, Lauren Reed az Aliasban, Viktor Krum és Lavender Brown a Harry Potterben, Groo az Angelben; Atherton Wing és Tracey Smith a Fireflyban; Shakaar a Deep Space Nine-ban; Asha Barlow a Dark Angel-ben; Lou/Jill/Hannah/Shaw a Chuckban; Kocoum a Pocahontasban; Martouf a Stargate SG-1-ban; Pete Shanahan a Stargate SG-1-ban (akire, annak ellenére, hogy kapcsolatba lépett Sam Carterrel, csak úgy emlékeztem, hogy “a fickó, tudod, az aaa….”); Smallville, csak úgy, a Smallville bármikor.

5) “Hiszen én mindig is szerelmes voltam XY-ba” – *megforgatja a szerencsekereket*

Ez az, amikor két, korábban felvezetett karakter végül összejön a semmiből. Ez szorosan kapcsolódik az iménti kategóriához, helyettesítve az új karaktert egy régivel. Csak ebben az esetben már legalább létezett az a karakter és nem most kezdődik a teljes cselekményszála. Másrészről, ha egy karaktert ilyen módon használsz, akkor ugyanazt a karakter-merénylet-vagy-főszereplő-összetört szív  jelenséget idézed elő mint az új karakter. De most ez egy olyan karakter, akire aktuálisan szükséged van. Plusz fennáll a kockázata, hogy az olvasók kedvence olyanná válik, hogy hirtelen mind a halálát fogjuk kívánni.

És amikor ez egy olyan szereplő, aki korábban nem mutatott semmi érdeklődést vagy nincs meg a kémia az új partnerrel, esélyes, hogy itt valami komoly átalakítás történt munka közben. Ha két karaktert mindenféle korábbi interakció nélkül összehoz az író, szerencsés, ha az olvasók csak összezavarodnak, nem pedig sokkolódnak és megdöbbennek.

A Battlestar Galactica későbbi évadai különösen hajlamosak voltak ebbe a csapdába esni. Dualla és Lee, valamint Tigh és Caprica 6 azok, akik nagyon fontosak voltak és nagyon, nagyon furcsák.

Lásd még: Lex Luthor és Lana Lang, Smallville; Harry és Ginny (egy ideig), Harry Potter; Remus Lupin és Nymphadora Tonks, Harry Potter; Galen Tyrol és Cally Henderson, Battlestar Galactica; Worf és Deanna Troi, Star Trek: TNG.

6) A Kudzu románc

Te mindössze csupán egy kis romantikát akarsz vinni a sztoridba. Csak színesítésképpen. Hogy hihetőbbé tedd a világot. De az hirtelen mindenen felülkerekedik. Nem tudod visszafogni. Az eredeti célkitűzés már nem is látható. Helyette a romantika elural minden mást, felismerhetetlenné téve az egészet. Ez a Kudzu románc, ami mindent bekebelez.

Az első Mátrix filmnek épp az ellenkező problémája volt, egyoldalú szerelmet tett a sztori végére. A második és a harmadik? Hé, fiúk! Vissza! Vissza a romantikus kudzut!

Mini változat: Van egy indok nélküli románc, ami annyira borzalmas, hogy mindent elront. Helytelen romantikus műkertészet, ha így jobban tetszik Az unalmas fickó – unalmas sellő kapcsolata A Karib-tenger kalózaiban például.

Lásd még: Wheel of Time; We Can Build You Phillip K. Dick-től; Galaxis útikalauz stopposoknak (2005 movie); Farscape season 4, Lost.

7) Zsonglőrködés a párokkal

Ez nem csupán egy szerelmi háromszög. Hanem amikor az író nem tudja, mit akar a karakterekkel, ezért minden labdát a levegőben tart. Mindenféle párosítás lehetséges! Mindenki szerethet mindenkit! Mintha csak arra várna, hogy az olvasók megmondják, melyik karakterpárost szeretik a leginkább.  Vagy hogy a színészek között kialakuljon valami kémia. Vagy hogy kiázzanak a tealevelek. Csak ne kényszerítsenek minket döntésre, arra nem állunk készen! Karakterek összejönnek, szétmennek, új párok alakulnak, ők is szakítanak, visszamennek az előzőhöz… végül valaki elsétál, igaz? Vagy, másik lehetőség, hogy senki nem jön össze senkivel, csak felváltva vágyakozó pillantásokat vetnek másokra, és féltékenyen meresztgetik a szemüket egymásra.

Mindent egybevetve, A kiválasztottak új évadában alapvetően ez a probléma. Astrid és Stephen? Stephen és Cara? Cara és John? Cara és Stephen?

Lásd még: Vámpírnaplók;Egyszer volt, hol nem volt…,Teen Wolf; Community.

8) A karakterek közt nincs kémia

Hagyd a francba az egészet! 😀


Forrás: https://io9.gizmodo.com/the-8-worst-kinds-of-fictional-romances-1758254150

Ha bármelyik kategóriához tudtok még jó példát mondani, jöhetnek kommentben! 😉
Elég megfoghatatlan dologtan tűnik az, hogy “megvan a kémia” két karakter között. Szerintetek mi kell ehhez? Tudtok esetleg valami jó cikket hozzá?

spacer

Leave a reply