Write Tag 03. – …élt egy parasztlegény.

Folytatódik a Write Tag! Remélem, akadnak még kalandos lelkű bloggerek errefelé! : D

Számtalanszor találkoztam már a bloggerek közt terjedő ún. “Book Tag”-ekkel. Olvasni szerető emberek küldik szét egymásnak, és érdekes könyves kérdésekre válaszolnak. Innen jött az ötlet: Nosza, csináljunk “Write Tag”-et! : )

Klassz írós kérdőívhez már volt szerencsém, ám azt nem így nevezte a gazdája. Témájában tehát ez sem lesz új, de ki tudja, hátha sikerül elterjesztenem ezt a megnevezést.  

Szabályok:

  1. Másold be a szabályokat és a kérdéseket a bejegyzésed elejére!
  2. (Ha másolásvédelem van az oldaladon, jelöltjeidet irányítsd a Tintaszerkezetek oldalra, innen el tudják vinni a dolgokat.)
  3. Linkeld annak a nevét, aki jelölt téged!
  4. Válaszolj a kérdésekre!
  5. Ha van ötleted, használd ki a +1 lehetőséget! 
  6. Jelölj te is bloggereket a játékra és linkeld az oldalukat!
  7. Értesítsd őket a jelölésről!

 Write Tag 03. – …élt egy parasztlegény. – Főszereplők

  1. Mit találsz ki előbb, a cselekményt vagy a főszereplőt (vagy valami mást)? 
  2. Milyen karakter volt az első történeted főszereplője?
  3. Ha már több sztorit is írtál, felfedezel-e utólag visszagondolva hasonlóságot a főszereplőid közt?
  4. Hogyan alkotod meg őt, van-e rá módszered?
  5. Szerinted mitől lesz “működőképes” egy főszereplő? 
  6. Mit gondolsz arról, hogy “a főszereplő legyen szerethető”?
  7. Jártál-e már úgy, hogy a karaktered önállósította magát és másfele vitte a történetet, mint ahogy eltervezted? Mit teszel ilyenkor?
  8. Olvasóként milyenfajta főszereplők fognak meg / érdekelnek igazán? Befolyásolja-e ez, hogy te milyennek alkotod meg a tieidet?
  9. Fedeztél-e már fel hasonlóságot saját magad és a főszereplőd közt? Vagy törekedtél-e erre szándékosan?
  10. Van-e valami érdekességed, gondolatod a főszereplőkről, amit elmesélnél? : )
  11. +1 Bármit kérdezhetsz, ami a témához kapcsolódik. (De ne felejtsd el ezt a szöveget is bemásolni, hogy a te jelölted is kitalálhasson valamit!)

Akiket pedig kihívok a játékra:

Köszönöm, ha elfogadjátok a kihívást! ^^
(Bárki linkjét szívesen látom kommentben, akihez eljut a játék és kitölti!)

Jó szórakozást! : )

Hívogató Halál

/A Háromszásas blog kihívására készült írás. Adott címre pontosan háromszász szó./

A behúzott sötétítőfüggöny nem tudta teljesen kizárni a délelőtti napsugarakat, a beszűrődő fénypászmákban álmos porszemek szállingóztak. 

A fülledt nyári csöndben váratlan élességgel megcsörrent a telefon.

Kiss kiemelte nyakából a kötelet, vigyázva, nehogy lerántsa vele a szemüvegét, komótosan lelépett a székről, amin megzörrent a cipője alá terített újságpapír, megigazította a nyakkendőjét és kisétált az előszobában lévő készülékhez. Biztosan a főnöke. Biztosan azt kérdezi majd: „Mit jelent, hogy már másodszor késik el ezen a héten?” Azt fogja mondani, amit egyik laza kollégája szokott: „Kedd van.” 

– Halló?

– Kiss lakás? – a beszélő próbálta elfojtani kuncogását.

– Igen – jött az unott hangú felelet.

– Cserélje nagyobbra! – fejhangú vihogás hallatszott, majd megszakadt a vonal.

Kiss egykedvűen visszatette a kagylót a gombra.

Visszaballagott a nappaliba, megigazította az újságpapírt a széken, majd felállt rá. Fejét beledugta a plafonba rögzített kampóról lelógó kötél hurkába, próbálgatta egy kicsit, kényelmes-e, még a bárszekrény üvegajtajában is megnézte magát, igaz, a feje teteje nem látszott. 

Ismét csörömpölt a kinti telefon. Kiss sóhajtott egyet, lehúzta nyakáról a kötélgyűrűt, ügyelve a szemüvegére, majd leszállt a székről, megigazította a nyakkendőjét és kiballagott az előszobába. Oda sem figyelve emelte fel a kagylót.

– Halló?

– Kiss lakás?

– Igen.

– Cserélje nagyobbra! – Kattanás, aztán már csak a vonal búgását lehetett hallani.

A férfi megcsóválta a fejét és ezúttal a készülék mellé tette a kagylót. Ismét a nappaliba sétált, és a helyére igazított újságra felállva nyakába húzta a kötelet.

Farzsebéből rezegve csendült fel a mobilja. Leemelte fejéről a hurkot, vigyázva a szemüvegére, elővette a telefont és megnyomta a zöld pipát. 

– Halló?

– Kiss lakás?

– Igen.

– Cserélje nagyobbra!

– Átkozott telefonbetyár! Apád meg fizetheti a telefonszámlát! – kiáltotta bele a készülékbe Kiss, mielőtt a hang gazdája kinyomhatta volna. 

Le se zárta a mobil érintőképernyőjét, úgy vágta zsebre a telefont. Aztán lelépett a székről.

Mindeközben egy távoli garzonlakás szürke kanapéján ülő, fekete fürdőköpenyes alak koponyafejét hátravetve felröhögött:

– Korlátlan díjcsomag!

Történelmet írni

/A Háromszásas blog kihívására készült írás. Adott címre pontosan háromszász szó./

Langymeleg szellő susogtatja meg felettünk a hatalmas diófa lombját, megtáncoltatva bőrünkön a fényfoltokat. Csak kint, a napsütötte füvön nyílnak sárga, borzas pitypangok, így a kopár földön nincs gondunk a körülöttük döngicsélő méhekkel. A fiúk nedves pólóikat az udvar határát jelző bokrokra terítették, a kislányok és én csak csavargatjuk a sajátunkból a vizet. Igaz, senkit nem zavar különösebben, hiszen a kánikula miatt kezdtük vízipisztoly-versennyel a tábor első napját. Fogalmunk sincs, ki győzött.

A vetélkedőszellemet mindenesetre meghozta, így aztán kis csapatunk lelkesen fog neki a következő feladatnak: indulót írni. Mi, Vukok a Hupikék törpikékkel szemben, egy héten át. Nagy csata lesz.

Önként jelentkezőt kérek, aki lekörmöli a nóta szövegét. „Mindent rejtő” csapatvezetői hátizsákomból egy copfos leányzó kezébe vándorol a füzet és a toll, míg a többiek lelkes rímfaragásba kezdenek. 

Valaki felveti, hogy írjuk át a rajzfilm főcímdalát, a többiek megszavazzák. Tizenegyen vannak, és nem kell félni, hogy híján lennének a jópofa ötleteknek. Kikeresem a pontos szöveget a telefonomon, hogy segítsek nekik, s néha újat javaslok egy-egy túl esetlenre sikerült rím helyére. Az alakuló dallam csak tovább fokozza a kedvüket, ráéreznek, hamarosan egymás szavába vágnak a találó szavakkal. Hol az eleje, hol a vége formálódik lassacskán a szövegnek, míg már a saját sorainkat dúdoljuk.

– Béna kék pajtások, jobb, ha félreálltok..! – rikoltja aztán büszkén felfedezését az egyik szemüveges kölyök.

– Úgy-se, győz-tök! – kontráz egy vörös lányka, eltalálva a ritmust. 

Egyre gúnyosabb sorok reppennek fel. Hallom, mint kapja el őket valami újfajta, cseppet sem játékos, vad lelkesedés. 

Közbeszólok, mielőtt mindenki teljesen felbolydulna. Elmondom, hogy csak magunkról szabad énekelni, a saját csapatunkat lehet dicsérni, hogy milyen bátrak és ügyesek vagyunk, de a másik csoportot nem szabad lejáratni. Egyébként is, mi méltó ellenfelekkel szemben is tudunk győzni!

10-12 évesek, hamar megértik. 

Még hasznukra lehet, ha megtanulnak tisztességesen küzdeni. Hátha valamelyik ravaszdiból élsportoló, cégvezető vagy politikus lesz.

Segítő kérdések fantasy világ építéséhez – II. Fizikai és történelmi jellemzők – 4. Világtörténelem

4. Világtörténelem

A cikksorozat nulladik részében egy kedvcsinálónak szánt tartalomjegyzéket láthattatok, melyről azt ígértem, hamarosan átgondolandó kérdésekkel egészülnek ki az egyes pontjai. Ez itt a második témakör negyedik része. Az ötödik lesz az utolsó, akkor a teljes témakör átkerül a befejezett fordításokhoz.

  • Milyen régről vannak feljegyzések vagy történetek történelmi eseményekről?
  • Mennyire széles körben ismertek ezek a történetek?
  • Hisz az átlagember ezekben a régi mesékben vagy épp elutasít olyanokat, amik a valóságon alapulnak (pl. Trója)?
  • Mióta élnek emberek ezen a világon?
  • Az evolúció során alakultak ki, istenek teremtették őket vagy valahonnan máshonnan vándoroltak ide?
  • Ha vannak nem emberi lények is, körülbelül mennyi ideje vannak itt és honnan származnak?
  • Mennyire hasonlít a történelem és a kultúra ezen az alternatív Földön a valós történelemre és kultúrára?
  • Miért van ez a hasonlóság/különbözőség?
  • Hol kezdődött a civilizáció?
  • Milyen irányokba terjedt szét?
  • Hogyan hatott a civilizáció fejlődésére a mágia jelenléte?
  • A nem emberi fajok megjelenésére, ha vannak ilyenek?
  • Események vagy az istenek közvetlen beavatkozása?
  • Hagyományosan melyik népek, városok, fajok harcoltak, szövetkeztek, kereskedtek vagy épp versengtek egymással?
  • Hol vannak még mindig komoly érzelmi hatásai a régi eseményeknek?
  • Melyik népek, városok, fajok közt volt konfliktus a közelmúltban?
  • Miért?
  • Mikor és miért tört ki a legutóbbi háború?
  • Ki nyert?
  • Melyik népet, stb. tartják (számítanak?) a legcivilizáltabbnak?
  • Melyek a technológiailag legfejlettebbek?
  • Kik a legfejlettebbek mágiailag?
  • És kik a legkevésbé?
  • Miért?
  • Van-e egy egységes, általánosan elfogadott naptár (beleértve az idő mérését is) vagy a városok, népek, fajok különbözőt használnak?
  • Hány nyelv létezik?
  • Melyek között van kapcsolat (pl. újlatin nyelvek ) és miért?
  • Mely nyelvek kölcsönöztek szavakat vagy mondásokat más nyelvekből?
  • Melyiket beszélik valószínűleg a legszélesebb körben?
  • Van-e egy egyfajta “kereskedelmi nyelv”, ami megkönnyíti az olyan országok közti érintkezést, kereskedelmet, amik nem ugyanazt a nyelvet beszélik?
  • Van-e olyan “egyetemi nyelv”, amit a művelt vagy nemes emberek beszélnek, amilyen a latin volt a középkorban?

Forrás: http://www.pcwrede.com/fantasy-worldbuilding-questions-physical-and-historical-features/#1Phys

Jégcsap-meló

/A Pennát a kézbe! blog gyakorlati feladatára készült munka. – Előre megadottak közül választott nézőpont./

– Úgyse mondasz fel! – csivitelte a barátnőm, Ila olyan hangon, hogy legszívesebben megkérdeztem volna, kinek az oldalán áll?

– Dehogynem! Most már betelt a pohár, elegem van! – puffogtam, bár tudtam, hogy ma még úgyse merem megtenni. 

Ila szerencséjére egy kis időre elállt a szél, így nem kellett válaszolnia.

A másik oldalamon – köztünk kis helyet kihagyva – lógó Kut már egy ideje hallgathatott minket, mert mikor újabb fuvallat érkezett, korholó, mély kondulással szólalt meg:

– Inkább a munkával foglalkoznának, hölgyeim, a szájuk jártatása helyett.

– Már megint kezdi… – sóhajtott fel lemondón barátném. 

– Maga jobb, ha nem is mond semmit, Ila! A héten is átlagon aluli volt a teljesítménye. Már a Főnök is megjegyezte, hogy fogjam magát szigorúbban. Példát kéne vennie rólam. Múlt héten – hangja csengőbb, büszkébb lett – harmincnégy bámulást és húsz csöppenést csináltam! Abból hármat nyakba! – S mintha demonstrálni akarná, hogy igenis képes ekkora teljesítményre, lepillantott a kisboltunk előtti járdára, és egy apró, jeges vízcseppet préselt ki magából, egyenesen az üzlet előtt megálló, táskájában kotorászó nő kezére. 

Ila érezhetően zavarba jött. Múlt éjjel a hajnali szélben suttogva bevallotta, hogy neki csak tíz bámulást és hat csöppenést sikerült gyűjtenie.

– Na, ide figyeljen, Kut! – pendültem fel élesen. – Lehet, hogy ön a brigádvezető, de akkor is igazságtalan, hogy ugyanolyan teljesítményt vár attól, aki más körülmények között dolgozik, mint maga! Láthatja, hogy amiatt a fa miatt Ila szinte állandóan árnyékban van. Mégis hogy volna képes ugyanolyan csöppenés-értékeket felmutatni, mint maga? Megmondaná?

– Az nem mentség! Itt kérem, teljesíteni kell! A munka az alapja mindennek. Nézzék meg Ebikét, a kisasszony olyan bámulási mutatókat produkál, hogy vasárnap megkapja A Hónap Legszebb Dolgozója címet. 

– Ebi már majdnem a bejárat felett van. Persze, hogy őt bámulják meg a legtöbben – vitatkoztam még, ám elhallgatott a szél, így már csak magamban dohoghattam.

Csöndben végeztük a dolgunkat. Tündököltünk és próbáltunk minél több csöppenést produkálni. Most, hogy közeledik a tavasz, ez lett az egyik legfőbb munkánk. Télen persze nem így volt, nőnünk kellett, beleadva apait-anyait, de mind tudtuk, hogy az csupán a felkészülés ideje. Aki akkor minél hatalmasabbra nőtt, annak végig több esélye volt bámulásokat gyűjteni, most pedig nyilvánvalóan tovább fogja bírni a robotot, mint véznább társai. Mindig csak a meló!

Lassan besötétedett, mi is leállhattunk végre. Már alig-alig jártak emberek az utcán, ők se néztek már felfele, csak sapkájukat szorosan a fülükre húzva siettek haza. Az éjszaka édes, az éjszaka a mi barátunk. Az a néhány óra, ami alatt nem kell dolgoznunk, amikor nem kell minden percünket feláldoznunk a munka nemes oltárán, hogy beteljesítsük létünk célját. És hogy a Főnök, az Évszakok Váltakozása megdicsérjen minket. 

Reggel a hajnal első, minden egyes nap egyre korábban érkező sugaraival ébredtünk mi is. Várt a kötelesség. 

Nem sokkal később megérkezett a boltos néni. Szotyolát tett a bolt előtti fára akasztott madáretetőbe, majd megfordította a táblát a bejárati ajtón: NYITVA. Mi pedig munkához láttunk. 

Persze a délutánig eltelő időben a kis zöldséges sarkán, az eresz kanyarulatában munkacsoportot alkotó társaink megint túlteljesítettek minket. Kut szokás szerint velük példálózott, hogy ők páran jóval több bámulást gyűjtöttek, mint mi, a csatornán egyesével függők. 

– Mert maguk csak lógnak a munka alól – s hosszú, vaskos méretéhez illő bongással felkacagott. 

Ila egészen összehúzta magát mellettem. Aztán mikor egy kislány megállt a kirakat előtt, hogy orrát az üveghez nyomva vágyakozón pillantson a benti gyümölcskosár felé, nem tétlenkedett. Bizonyítani akart. Összeszedte minden erejét, ami a folytonos árnyékban maradt neki, s útjára engedett egy hideg kis cseppet. De elhibázta, az csak a lányka kapucniján landolt. Kut, csak hogy megmutassa, hogyan is kell ezt, tökéletes időzítéssel, még mielőtt a gyerek továbbindult volna, a sálja fölé, nyaka pelyhes bőrére, ahol a két varkocsba elválasztott haj kettéválik, juttatott egy jeges vízcsöppöt. Riadt odakapás lett az eredmény.

– Ha a csepegés nem megy, legalább gyűjtsék a bámulásokat – vetette oda. 

– Mindent megteszünk, maga is tudja – vágtam vissza.

– Akkor igyekezzenek jobban. Nem elég jók a mutatóik. 

– Mégis mit vár? Mióta fagypont fölé ment a hőmérséklet, az emberek azt hiszik, máris tavasz van. Mindenki a „madarak énekét” hallgatja és a „táncukat lesi” – affektáltam, jelezve, mennyire elegem van ezekből a komisz versenytársakból.

Mindannyian lenéztünk. Láttuk, hogy több ember is megtorpan egy pillanatra, hogy a madáretető körül repkedő vagy a kiszóródott magokat a földről csipegető jószágokat nézze. Egyáltalán, kinek van annyi esze, hogy egy bolt elé, az utcára madáretetőt tegyen? Vagy legalább ezek a szárnyas dögök félhetnének az emberektől. De nem, ezeknek csak az jár a fejükben, hogy megtömjék a begyüket és szaporodjanak. Az emberek meg élvezettel nézik kergetőzésüket.

– Magának mindig csak kifogásai vannak. Dolgozna inkább.

– Nagyon jól tudja, mekkora a teljesítményem! – vágtam vissza élesen csendülve. – Mikor megjelentek az első rügyek, akkor is hoztam az előző heti bámulási szintet.

Magabiztos voltam. Volt mire, ezért is mertem szájalni. A második legjobb voltam a brigádban, pedig hiába voltam átlagos hosszúságú, meglehetősen karcsúra sikeredtem. És gyakran vetült rám az előttünk álló villanoszlop árnyéka is. 

– Ha ennyire ügyes, tanítsa meg a barátnőjét is, kedveském! – Azzal Kut megállított egy szerelmespárt, s élvezte, ahogy a barátjába karoló, nagy sálba burkolózott leány csillogó szemekkel mutogatja a fiúnak, merre nézzen. 

Lányok és gyerekek… Olyan szentimentálisak. Velük a legkönnyebb. Bezzeg tél közepén, akkor egy üzletembert állítottam meg! Még az épület mögötti brigádsorba is eljutott a hírem! Egy kicsit talán még Kut is örült, hogy az övébe tartozom. 

– De… – kezdtem volna, ám a szél elhallgatott.

Percek múlva hallottam csak meg Ila vékonyka csilingelését:

– Köszönöm, hogy megvédtél. De nem kellett volna. Még a végén rád száll. 

– Szálljon! – pendültem dacosan. – Akkor felmondok! Most már tényleg felmondok! Én nem fogok ebbe beledögleni! Veszett ügy, ennyi.

– Azt nem lehet, te is tudod. Nekem se tetszik, de nem lehet másként. Nyugodj bele, ahogy mindenki. Légy jó, Ava!

Nem válaszoltam, csak a többiek csengését vitte tovább a szél. Ilának igaza van… Folyton csak jár a szám. De nem teszek semmit. Talán tényleg jobb lenne belenyugodnom, ahogy mindenki másnak. Elnéztem a járda széli bokrok alatt gubbasztó hókupacokat. Jön a tavasz, ők is félnek tőle. Egészen behúzódtak az árnyékba. Alig jutott már nekik figyelem. Tegnap még egy komisz kölyök nyúlt a piszkos, latyakos hóért, hogy a társa kabátjához vágja, de ma már ez sem történt meg. Mi meg itt robotolunk egész nap, de érezni, haldoklik az egész. El kellene fogadnom, és igazat adni Kutnak, a mi dolgunk, hogy erőnk utolsó cseppjéig felhívjuk magunkra a figyelmet, életben tartsuk a Telet. Ennyi és nem több.

Aznap már nem vitáztam többet. Csöndben végeztem a munkám. Már nem hangoztattam, hogy felmondok. Úgyse lehet. Persze, néhány napja még hogy ábrándoztam, titkon végiggondoltam a remek mutatóimat, s elképzeltem, mekkora visszaesés lesz majd a brigádnak a hiányom. Ma pedig… Ilának igaza van. Lehetetlen.

Ránk sötétedett, nyugtalan álomba merültem. Hűvös szél simított végig köztünk, én pedig barátném halkan csilingelő suttogására ébredtem fel.

– Ava, ébren vagy? 

– Hm? – kérdeztem vékony, álmos hangon.

– Te tényleg fel mernél mondani? – hangjában remény csendült.

– Jaj, Ila, aludj már, holnap vár a munka.

– Nem tudok, Ava. Te azt mondtad tegnap, hogy igenis nem fogod az életedet adni a munkáért, hogy felmondasz. 

– Igen, igen, ezt mondtam – dünnyögtem álmosan, és azt kívántam, bár elállna a szél, és Ila csöndben maradna. 

Szerencsém lett, de nem tudtam visszaaludni.

Nyúzottan ébredtem, nem ment aznap a munka. Egész délelőtt csak egy gyerek nézett meg, és egy lassú öregasszonynak cseppentem a kezére. Szánalmas teljesítmény. Pedig a Nap is erősebben tűzött, mint eddig bármikor.

Kora délután aztán egy csapásra eltűnt az álmosság a levegőből. Vészjósló nyekergő, recsegő hangot hozott a szél az ajtó fölötti szakaszból. Még a csepegést is abbahagytuk, ahogy feszülten figyelni kezdtünk. Nem, az nem lehet! Mind tudtuk, hogy bekövetkezik egyszer, de mind abban bíztunk, hogy majd csak hosszú napok, sőt, talán hetek múlva. A nyekergés erősödött… 

A hangos roppanásba belerezgett az ereszünk. Oda se mertünk nézni, csak akkor nyitottuk ki a szemünket, amikor meghallottuk a becsapódás jellegzetes, millió darabba törő hangját. Csak bámultuk halott brigádtársunk tetemének számtalan apró szilánkját. A munka első áldozata. A Tél nyugosztaljon, Ebi. 

Némán hullajtottunk egy-egy cseppet érte. Senki nem beszélt, mindenkit hatalmába kerített az elkerülhetetlen látványa. Még Kut is hallgatott.

Kábultan, elgondolkodva tettem a dolgom. Még arra sem emlékeztem, mikor zárt be a boltos néni. Végignéztem az eresz teljes során. Hatalmas lyuk tátongott ott, ahol délelőtt még Ebi lógott. Mindenkit megült a keserű, lemondó hangulat. Eszembe jutottak Ila szavai, melyeket éjszaka suttogott el, és Kutra tekintve láttam, hogy még ő is fél.

Hirtelen jött az ötlet. Elég volt egy pillantást vetnem az utcán közeledő kisfiúra és édesanyjára. A gyerek mind az öt évével lelkesedett a bokor alatti hókupacokért, a gyér gazban kapirgáló verebekért, s míg egyik kezével az anyukájáét fogta, a másikról levette a kesztyűt és kitartotta oldalra, a szomszédos épület ereszéről lógó társaink alá, arra várva, hátha kap egy hideg cseppet tőlük. 

Figyeltem és vártam. Már kész volt a tervem. Koncentráltam, hogy jó legyen az időzítés. A kissrác anyukájának csacsogott, ahogy közeledtek, de a keze végig nyújtva maradt. Most!

Telibe találtam a tenyerét!

– Juj! – Torpant meg, meglepődve, majd vidám mosollyal nyújtotta anyukája felé csupasz kezét. – Nézd, anya! – Az asszony mosolygott.

Utána a fiú felemelte a fejét, hogy megkeressen. Most, hogy már döntöttem, mintha a természet is mellém állt volna. A délutáni utolsó óra napsugara rózsaszínes fényt kölcsönzött nekem. Egyenesen rám sütött. Tündököltem, ahogy talán még soha. Sikerülnie kell! Minden porcikám reszketett az izgalomtól. Éreztem, hogy a többiek is engem néznek. Ila hangja a köztünk végigcikázó széltől ugyanolyan reménykedőn csilingelt fel, ahogy éjszaka. A várakozás utolsó pillanatai a legszebbek. Mindjárt!

A kisfiú keze felemelkedett, tömpe ujja egyenesen rám mutatott, hangja kérlelő volt:

– Anya! Vedd le nekem azt a jégcsapot! 

A nő is felém emelte a fejét. Győzködni sem kellett. Körülnézett, majd kihúzta a földből az egyik járda mellé ültetett, fiatal fácska támaszául tavaly odaszúrt karót. 

– Ne állj alá! – figyelmeztette a gyereket, aztán a fal és közém illesztette a botot.

Néhány elrontott mozdulat, némi nyújtózkodás, és reccs! Akkorát csapott rajtam, hogy elrepültem a bokorig. Egy kicsit megsérültem, de a csúcsomra nagyon vigyáztam, az ép maradt és szép. 

A fiúcska hozzám szaladt, felkapott, kesztyűs kezével letörölt, majd vidáman mutatott az édesanyjának, aki visszaszúrta a botot.

– Köszi, anyu! – Neki most nem számítottak a madarak, a friss rügyek, a rég felolvadt pocsolyák. Csak a Tél számított.

Hamarosan már csak meleg tenyerét és éles kis fogait éreztem. Tudtam, hogy nem sokára vége.

A fiú kézen fogta édesanyját, hogy tovább induljanak. Ahogy távolodva felpillantottam Ilára és Kutra, már biztos voltam benne, hogy megérte.

Segítő kérdések fantasy világ építéséhez – II. Fizikai és történelmi jellemzők – 3. Természeti erőforrások

A cikksorozat nulladik részében egy kedvcsinálónak szánt tartalomjegyzéket láthattatok, melyről azt ígértem, hamarosan átgondolandó kérdésekkel egészülnek ki az egyes pontjai. Ez itt a második témakör harmadik része.

3. Természeti erőforrások

  • Mely vidékeken a legtermékenyebb a gazdaság?
  • Hol találhatók ásványi kincsek?
  • Mely négylábúak, madarak, halak és egyéb vadállatok mely területen találhatók általában?
  • Ha vannak kitalált állatok, mint például sárkányok, azok hol élnek?
  • Kimerült-e valamelyik természeti erőforrás az idő múlásával, és ha igen, melyik területen?
  • Melyik erőforrások (pl. szén, olaj, vasérc, arany, gyémán, mészkő) különösen gyakoriak és mely vidékeken?
  • Melyek szűkösek?
  • Vannak olyan gazdag lelőhelyek, amiket még nem fedeztek fel, vagy még nem merítettek ki egészen?
  • Mennyi konfliktusokat okozott vagy okozhat az erőforrások egyenlőtlen eloszlása?
  • Mennyire aktív és békés a kereskedelem?
  • Milyen vízi erőforrások állnak rendelkezésre, és milyen jellegű felhasználásra (a malomkerék folyó vizet, azaz folyót vagy patakot igényel, öntözéshez nagy, megbízható vízforrásra van szükség, mint egy tó vagy nagy folyó, stb.)?

Forrás: http://www.pcwrede.com/fantasy-worldbuilding-questions-physical-and-historical-features/#1Phys

Segítő kérdések fantasy világ építéséhez – II. Fizikai és történelmi jellemzők – 2. Éghajlat és földrajz

A cikksorozat nulladik részében egy kedvcsinálónak szánt tartalomjegyzéket láthattatok, melyről azt ígértem, hamarosan átgondolandó kérdésekkel egészülnek ki az egyes pontjai. Ez itt a második témakör második része.

2. Éghajlat és földrajz

  • Befolyásolta az emberi tevékenység az éghajlatot, a tájat, stb, a különféle területeken? Hogyan? (Pl. A Szahara növekedési ütemét fokozta a túlzott gazdálkodás.)
  • Ha ez egy alternatív Föld, az “alternatív” rész megváltoztatja a meglévő hatásokat? (Pl. Ha nincsenek emberek Észak-Afrikában, a sivatag valószínűleg lassabban terjeszkedik.)
  • A Földtől való különbözőség (több nap, hold, stb.) hogyan befolyásolja a klímát az egyes térsékegben?
  • Mekkora földterület található az egyes egyenlítői, mérsékelt és hideg éghajlati öveken?
  • Megjegyzés: a klíma hatással van a tájra az erózión és az időjáráson keresztül; valamint a növények és az állatok eloszlására, illetve a talajképződésre is. Következésképpen ez meghatározza, milyen növények termeszthetők, és melyek nem, milyen állatok élnek meg és milyenek nem ezen a környéken, milyen ruhákat kell viselni az időjárás ellen, és hogyan, miből épülnek a házak. A téli fagy és a tavaszi olvadás megváltoztathatja az utazási lehetőségeket, mivel a vízi utak befagyhatnak, vagy a folyó mentén lévő területek a megáradt víz alá kerülhetnek, ezáltal az adott utak járhatatlanná válnak Az időjárás az elérhető sportokat is befolyásolja, ilyen például a síelés. Összhangban vannak ezek a dolgok azzal, amit a klímáról mondtál az egyes helyeken?
  • Hol húzódnak a főbb hegységek? Folyók és tavak? Sivatagok? Erdők, trópusok és egyebek? Füves puszták és síkságok?
  • Ha vannak kitalált állatok (pl. sárkányok, egyszarvúak, egyebek), hogyan illeszkednek az ökológiába?
  • Mit esznek?
  • Mekkora élőhelyre van szükségük?
  • Bárhol megélnek, vagy elengedhetetlen számukra egy bizonyos éghajlatú, adott terepviszonyokkal rendelkező terület?
  • Intelligensek és/vagy képesek varázsolni, beszélni, stb.?

Forrás: http://www.pcwrede.com/fantasy-worldbuilding-questions-physical-and-historical-features/#1Phys

Segítő kérdések fantasy világ építéséhez – II. Fizikai és történelmi jellemzők – 1. Általános

A cikksorozat nulladik részében egy kedvcsinálónak szánt tartalomjegyzéket láthattatok, melyről azt ígértem, hamarosan átgondolandó kérdésekkel egészülnek ki az egyes pontjai. Ez itt a második témakör első, bevezető része.

1. Általános

  • Mely földrajzi területeken fog játszódni a történet?
  • Hányféle területet fog lefedni a sztori?
  • Mik a táj, az éghajlat, az állatok, stb. legszembetűnőbb jellegzetességei?
  • Milyen hatással lesznek ezek a jellegzetességek az utazási időre, a kommunikációra, stb.?
  • Ha vannak nem emberi lakók, lények is, van-e olyan terület, melyet kifejezetten a sajátjuknak tekintenek (pl. a törpék hagyományosan a föld alatt élnek, rendszerint a hegyekben)?

Forrás: http://www.pcwrede.com/fantasy-worldbuilding-questions-physical-and-historical-features/#1Phys

Kiálts!

/A Háromszásas blog kihívására készült írás. Adott címre pontosan háromszász szó./

– Tehát nem emlékszik, kisasszony?

– Nem igazán.

– Jó… Akkor próbáljuk meg máshonnan – mondta türelmetlenül a zömök férfi és megvakarta az állát. – Volt fegyver a támadónál?

– Nem volt.

– Fenyegette magát?

Mielőtt a lány válaszolhatott volna, egy magas, középkorú, gondozott szakállú férfi kaján hangon közbeszólt:

– Nem kellett fenyegetnem. Jött magától.

A barna hajú lány tekintete ijedten rebbent a szemüveges férfi felé, majd a bíró rögvest koppanó kalapácsára.

– Csendet! – Utasította amaz a vádlottat. – Folytassa! – Intett állával az ügyésznek. 

Ő biccentett, már kérdésre nyitotta a száját, s miközben közelebb lépett a lányhoz, hogy eltakarja előle feltételezett támadóját, megigazította szemüvegét.

Ekkor hirtelen megfordult a világ. A lány újra a szobájában érezte magát. Látta az olvasólámpa fényétől sárgás könyvlapot, ismét hallotta, ahogy mögötte megnyikordul az ajtó. Felkelt az íróasztal mellől, és megfordult. Kirajzolódott annak az embernek a nyurga alakja, akinek a közelsége már korábban is feszélyezte. Kellemetlenül érezte magát mellette, bántónak találta a tréfáit, és bár nem tudta volna megfogalmazni miért, de kínos volt vele kettesben maradnia. 

Az utca felől egy közeli szórakozóhely zenéje hallatszott be a nyitott ablakon keresztül. A szél meglibbentette a függönyt.

– Hallod ezt? – kérdezte a férfi.

A lány, bár szó nem jött ki a száján, bólintott. Úgy érezte, egy idegen biccent.

– Ezt a dalt soha nem fogod elfelejteni.

Egy hang a fejében figyelmeztette: Kiálts! A férfi megigazította szemüvegét és közelebb lépett. Kiálts! Hallotta a szomszéd szobából átszűrődő beszéd zaját. Kiálts! De ő csak állt bénán. Némán.

– Tehát megfenyegette magát?

– Igen.

– Védekezett?

– Nem 

– Tudta, hogy a szomszéd szobában ott a nagynénje?

– Igen.

– Kiáltott segítségért?

– Nem – a lány hangja egyre halkabb lett.

– Miért nem?

– Nem tudom.

– Mondja, meg tudná indokolni legalább egyetlen döntését ésszerűen?

– Nem.

– De miért?

– Mert ott nem voltak döntések.

Segítő kérdések fantasy világ építéséhez – I. A világ

1. Alapok

  • Mások a fizikai és a természeti törvények ebben a világban, vagy ugyanolyanok, mint a való életben? 
  • Hogyan illeszkedik ebbe a mágia? És a mágikus lények?
  • Úgy általánosságban ez egy földszerű világ? 
  • Vagy egy “alternatív Föld”?
  • Van több különféle emberi faj? 
  • Illetve vannak-e nem-emberek is, például elfek vagy törpék?  
  • Hogy viszonyul ezen világ kulturális és etnikai sokfélesége a valós világhoz?
  • Mennyi ideje élnek emberek ezen a világon? 
  • Itt fejlődtek ki, vagy valahonnan máshonnan vándoroltak be?
  • Hány ember él ebben az országban?
  • Hogy viszonyul ez a világ teljes népességéhez?
  • Mi tekinthető kisvárosnak / nagyvárosnak / központi városnak a lakosok számában kifejezve?
  • Mi a mágikus erő forrása: az istenek, a világ “manája” (mint Larry Niven “Warlock” történeteiben), az emberek akaratereje vagy a mágiahasználó életenergiája? Vagy valami egészen más?
  • A mágia egy kimeríthetetlen erőforrás?Ha a mágiahasználónak saját akaraterejéből, életerejéből vagy józanságából pótolja ezt a varázserőt, milyen hosszútávú hatásai lesznek az egészségére és/vagy stabilitására?
  • A különböző fajok más-más forrásból nyerik a varázserejüket, vagy mindenki ugyanazt használja?

2. Alternatív Föld

  • Vannak nem emberi lakosok is ezen a bolygón (pl. elfek, törpék, földönkívüliek)? 
  • Ha igen, milyen számban?
  • Mennyire nyíltan vannak jelen? 
  • Milyen területeken élnek (pl. a törpék hegyekben vagy barlangokban, az elfek az erdőkben, stb.)? 
  • Hogy viszonyul a történelem és a kultúra ezen az alternatív Földön a valódihoz? 
  • Miért van ez a hasonlóság vagy épp eltérés?
  • Volt egy bizonyos pont a történelemben, amikor ennek a világnak a folyása levált a miénkről (pl. Napóleon nyert Waterloo-nál)? 
  • Ha igen, mi volt az? Milyen régen történt? 
  • Ennek következtében mennyire változott meg a történelem, és mennyire fog a jövőben? 
  • Ennek a történelmi törésnek a mágia volt az oka, vagy épp ez a változás tette lehetővé a mágia használatát?
  • Ha nincs egy konkrét elágazási pont, akkor mi a különbség eközött az elképzelt világ és a valódi között? 
  • Mennyire látványos ez a mindennapi életben? 
  • Ha létezik mágia, de a történelem többé-kevésbé ugyanaz, miért nem volt rá hatással? 
  • Ha a mágia működik, elfek léteznek, stb., de az emberek többsége nem tud erről, hogyan és miért maradhatott ez titokban?
  • Ha a mágia létezése köztudott, melyik történelmi események változtak meg, és melyek maradtak változatlanok? 
  • Hogyan reagáltak a vallási szervezetek? A kormányok? A hétköznapi emberek? 
  • Milyen törvények és/vagy foglalkozások változtak? 
  • Milyen hatással lesznek ezek a általános és speciális különbségek a szociális kérdésekre?

3. Nem földi jellegű világ

  • Miben különbözik fizikailag ez a világ a Földtől?
  • Ugyanolyanok a méretek (egyforma sűrűség, egyforma gravitáció), ugyanolyan a szárazföld és a víz aránya, ugyanolyan a légkör, stb.?
  • Esetleg több napja vagy holdja van? Gyűrűi?
  • Vannak látványos csillagképek, üstökösök, stb., amik éjszaka vagy épp nappal láthatók?
  • Vannak nem-emberi lakosai a bolygónak (elfek, törpék, űrlények)?
  • Ha igen, mekkora számban?
  • Milyen nyíltan vannak jelen?
  • Melyik területeket vették birtokukba?
  • Hogyan helyezkednek el a földrészek?
  • Ha több nap vagy hold van, hogyan befolyásolja ez a szeleket, az árapályt, és úgy általában az időjárást?
  • Mennyi szárazföldje van, és ebből mennyi lakható?
  • A tengelyi dőlése és a bolygó pályája ugyanolyan – azaz, a világnak ugyanolyanok az évszakai, és ugyanannyi ideig tart egy éve, mint a Földnek?

Forrás: http://www.pcwrede.com/fantasy-worldbuilding-questions-the-world/#1Basics